Elkezdődött. Ma lezajlott, illetve nemsokára lezajlik az első nap. Egyelőre számomra könnyebben megy, mint gondoltam volna. Ritkán jut csak eszembe a cigaretta, és nem érzem úgy, hogy szükségem lenne rá. Offtopic. Ígértem tegnap adatokat. Nos, a vérnyomásmérőm fogalmam sincs hol van. De a súlyomat megosztom. 103 kiló. Én pedig 193 centi magas vagyok. Menyasszonyom 178 centi és 74 kiló. Követni fogjuk a súlyváltozást.

De vissza az első napra. Szex után, kaja után, és kocsiban hazafele menet baromira jól esett volna egy szál. Meg egyszer este, amikor a kanapén henyéltünk. Ma még sportoltunk is, kosaraztunk, ami baromira jólesett. De visszatérve a napra. Furcsa, hogy ilyen könnyen ment, attól félek, meglesz ennek még a böjtje. Valahogy úgy érzem, túl szép, hogy igaz legyen, elvégre több mint 10 évig dohányoztam. Meg ami még aggaszt, hogy menyasszonyom nehezebben birkózhat meg ezzel a kihívással. Méghozzá miattam. Egyrészt miattam szokott vissza, majd most, hogy megint megpróbáljuk, nekem könnyebben megy, neki meg nehezebben, tehát ismét megbüntetem. Minden, ami rossz, az nekem köszönhető, és minden, ami jó, az pedig neki. És ezt ő is tudja. 

Kíváncsian várom, hogy milyen lesz a többi nap. Egyelőre rendkívül izgatott vagyok. Várom az újabb fejleményeket, várom, hogy mindez csak múló szép emlék legyen. Ja, és lesz egy kutyánk :)